Még nincs vége a napnak...ah...

Aztán a temetés... Nem a hozzátartozói temettetik a 90 éves nénit. Hanem egy fiú, akinek immár 45 éve anyja helyett anyja a néni. Ezért vállalja azt is, hogy megadja neki a végtisztességet. Ám a temetés előtt egy nappal kiderül, vannak örökösök, megtámadják a végrendeletet, és részt kívánnak venni a temetésen. Ők a testvérei az elhunytnak.
Ezek után a temetés nem volt egyszerű. Flegmán állnak, összeszorított szájjal, süt róluk, hogy a lelkész a terhükre van, ahogyan a temetkezési vállalkozó emberei is. Be is szólnak. Nincs könnycsepp (ezt el tudom fogadni), nincs odafigyelés, csak a türelmetlenség egy 30 perces temetésen. És megint csak flegma arc, amikor részvétet nyilvánít a lelkész. Hát emberek!!! Hogy van ez? Az örökség kell, de legalább 45 évig rá sem nézünk a testvérünkre? Egyre nehezebb számomra ezt elfogadni. Segíteni szeretnék, nem ítélkezni, de hogyan lehet az ilyen embereken segíteni?

Törődötten

Ma összetörtem. Az idősek otthonában szembesülni azzal, hogy anyákat, nagymamákat nem is látogatnak, nehéz dolog. A mai napon különösen megviselt. Van, aki évek óta nem látta a szeretteit. Azt el tudom fogadni, ha valaki azt mondja, jobb a családnak és az idős embernek is, ha egy ilyen helyen van, mert ott foglalkoznak vele. És igen, ez az idősek otthona egyenesen fantasztikus. Ahogyan az ottani ápolók is lelkiismeretesek. De hogy ezek után rájuk sem néz az, akit ő nevelt fel. Az botrány. Szívfacsaró dolog nézni a fájdalmukat a néniknek, bácsiknak.

Subi-dubi

Ma kijut nekem a jóból. :( Reggel idősek otthonában kezdem, utána temetek, aztán gyerekekhez készülök, végül a napot tinédzserekkel fejezem be. Mindegyiket szeretem elvégezni külön-külön. Na de együtt!!!

Ez oltári!!!

Jó szöveg egy pocsék dalhoz

Tóth Gabi Érte megérte

Ígéret pasi módra

Amikor egy pasi azt ígéri, hogy nincs több közösségi stratégiai játék, amikor vele vagy, akkor miért szegi meg folyton? És miután órák óta játszik, és elalszol, miért gondolja, hogy joga van felháborodni? "Mindig elalszol... Miért nem beszélgetünk?"
Talán, mert unom már az egyszavas válaszait játék közben: "Aha... Igen... Nahát..."
Hát csoda, ha az ember lánya ezekután felteszi magának a kérdést: lehet, hogy nekem is regisztrálnom kellene erre az oldalra, ha meg szeretném tudni, hogy mikor megyünk vásárolni?

Miért van az...

Ma végre vettem a fáradtságot, és bejelentettem a főnökömnek, hogy két hónap múlva már nem leszek, felmondok. Erre ő észbekapva, hogy milyen jó munkaerő vagyok, fűt-fát-bokrot ígért nekem. Mindent, amit akkor, amikor felvett, éppen csak elfelejtett másfél év alatt teljesíteni. Hát, miért van az, hogy most hipp-hopp, májusi határidőig mindent tud teljesíteni???
Talán rájött, hogy minimál bérért egy diplomás sem fog kétállásban dolgozni neki?

Levél

Na, melyik mondatot nem szereti hallani senki a telfon túloldaláról? "Nagy baj van!" Ezt hallottam én december 27-én, amikor felhívott a főnököm, hogy a szolgálati lakásomba betörtek, és kinn van a rendőrség. Zokogva gondoltam végig, hogy most mindenem oda van. Nem álltattam magam, a kopott bútoraim nem kellettek volna senkinek. Azokat vihették volna. Csakhát ott van a számítógép. Benne az egyetemi éveim álmatlan éjszakáit okozó dogozatok, írások, fióknak, akarom mondani a szövegszerkesztőnek írt, nem túl humoros, és nem különösebben fennkölt novelláim, és... Tulajdonképpen az életem pdf-ekben, jpg-kben, bitekben és byteokban.
200 km-ről rohantam, mire kiderült, hogy csak az ékszerek estek áldozatul. Mérhetetlenül megkönnyebbültem. Sosem hordtam őket. :)
Aztán jön a rendőr, aki magát technikusnak hívatja, felveszi a jegyzőkönyvet, és olyan fapofa, hogy az hihetetlen. Egyetlenem megkockáztat azért egy kérdést, hogy mennyi esély van arra, hogy megtalálják azt, aki betört. A pasi fel sem néz, úgy motyogja: "Nem történt gyilkosság, nem keressük". Na hurrá!!!
És most két és fél hónap múlva kiküldenek egy levelet az alábbi szöveggel (na nem szó szerint, hanem értelmezve): A nyomozás során az elkövetőt nem találtuk. A nyomozást lezártuk.
Éljen a magyar rendőrség! Remélem, nem kaptak sérvet a nagy nyomozásban.:)

Napjaim

Felijedés. Milyen nap van? Ahh... KÁVÉ RIADÓ. Zuhany. Ébredj!!! Rohanni kell. Munka. Kötelesség. Készülés. Előadás. Mosoly. (Szeretem, ha mosolyognak). Komolytalankodás. Telefon. Ő az! Andalgás - láthatóan egyedül, de valójában Vele, aki bűvös, kedves szavakat mond. Aztán visszazökkenés. Komolyság. Tárgyalás. Férfias fellépés. De én nőőő vagyooooooook! Megőrülés. Este. Pihi. Kedvenc regény. Telefon Vele. Jó éjt édes!

A kezdet

Van, amikor igaznak érzem a rövid kis verset, és a kék tenger partján találom magam. Ilyenkor ki kell írnom magamból mindazt, ami bánt, ami foglalkoztat, vagy amitől boldog vagyok. Aztán vannak érzések, amiket egy napfény finom érintése indít el, és jó ezeket továbbadni. Szóval ezért kezdtem blogírásba.